Tegnap este nagyon zsizsikesek voltak a lányok, elsősorban Rebeka. Mi meg irtó fáradt.ak Nyekergett az ágyban, nem tudott elaludni, így mi sem. Aztán egy hirtelen gondolattól vezérelve fogtam és hasra fektettem. Bebújtam az ágyba és innentől se kép se hang egészen 1 óráig, amikor felébredtem. Gyorsan fejtem is, majd vissza az ágyba. Majd keltenek a lányok, ha éhesek. Meg is tették fél öt körül. Ilyen még nem volt. Este 9-1/2 10-től egyhuzamban aludtak hajnal ötig. Talán érezték, ma kipihentnek kell lenniük, ugyanis életük első (a kórházit nem számítom ide) szűrővizsgálata lesz. Mára kaptunk időpontot csípőszűrésre.
A lányokat legszebb álmukból felverve 10-kor elindult a csipet csapat az egy utcányi útra. Elöl apa Rebussal, utána én Jankával, majd a sort anyu zárta, aki a mai nap örömére felutazott. (Pont jókor, mert L.-nak közben dolga akadt, így nehezen boldogultam volna a két nővel). Szerencsére egy percet sem kellett várnunk, rötgön be is hívtak. Körbenézegették a csajokat az asszisztensek, nagyon tetszett mindenkinek a két lány. Bent épp egy anyuka öltöztette bömbiző kisbabáját. Az addig nyugodt Rebusnak elkezdett lefelé görbülni a szája...el is tört a mécses, pedig még hozzá sem nyúltak. Janka meg sztoikus nyugalommal szemlélte az eseményeket. Sőt!! Mosolygott, amikor a nővérkét nyúzták, aki természetesen végigüvöltötte a vizsgálatot. Nem is csodálom csórikámat., ugyanis az egyik oldalon kicsit kötött a csípője, tornáztatnom kell. Doktor néni mondta is Jankának, hogy meglátja, akkor is így mosolyog-e, ha őt vizsgálja. Jelentem, egy hangja sem volt a nőnek, és még a csípője is ok. Doktor néni egyébként hamar felmérte a terepet. Már a vizsgálat előtt felállította a diagnózist: Janka a kis izgő-mozgó, Rebus a nyugodt, érzékeny baba.
Itthon aztán (ahogy tegnapelőtt) csak ettek meg aludtak. Remélem éjjelre is ezt tervezik.
Jövő héten oltás. Az első...Azt is ilyen simán vesszük? Majd kiderül.
Utolsó kommentek