Hétfő este. Gyerekek a habtapin játszanak. Kivételesen egyik sem hangoskodik, egy-egy hang szűrődik csak ki. Mindegyik elvan, elmolyol egy olyan játékkal, amire nem hajtott rá a másik(is). Apa, anya vacsoráznak. Jólesik a falat a csöndben. Csöndben???Csönd van. Több mint gyanús. Anya feláll, bekukkant. A hantapiról csak egyik csemetéje mosolyog vissza rá. De hol a másik? El nem vihette senki! Furcsa érzés a gyomortájékon.
Anya körbenéz, bekukkant a kiságy alá is. Másik csemetéje vígan püföli a tesó ágya alá rejtett dobozokat. Anya megkönnyebül, csemetéjét kibányássza. Annyira azért nem kicsi a lakás, hogy csak az ágy alatt legyen hely a játékra.
A lányok pörögnek, forognak; hason csúsznak, mint a fókabébik. Nincs mese, fél szemem minidg rajtuk.
Utolsó kommentek