Az (új) védőnő szerint, míg nincsenek kint az őrlőfogak, addig ne essek kétségbe,hogy Janka nem eszi a darabosat. Vannak ilyen gyerekek.
Azaz a kiflit elcsócsálja, a kekszet megeszegeti, de a darabosabb (villával összetört ételektől) öklendezik. S mivel csak zavart a dolog (lassan egy éves, illene már kevésbé pépeset is enni), s egy jótanács is megerősített, felhívtam V-t, a dévényes gyógytornászt, megnézné-e Jankát. Volt egy szabad fél órája, így pont belefért egy szájkezelés.
Már a szájba nyúláskor mondta, hogy fönt-lent kissé nehezen fér Janka ínyéhez. Aztán oldalt (a hörcsögpofi) alatt is érzett némi "bajt". Szerencsére nem komoly, pár kezelés. Janka -természesen- végigüvöltötte a fél órát. Mondjuk nem is számítottam másra. V. szerint (próbálta), nem fáj, inkább az, hogy macerálják, ráadásul erősen fogzik. Biztos nem kellemes, hogy matatnak a szájában.
Javasolta, hogy próbálkozzak a kezelések között is darabossal.(Naná!!)
Itthon aztán az ebédjébe villával összetört darabosabb zöldséget is csempésztem. Úgy tűnt, nem nyelte le egészben (ahogy korábban), hanem forgatta a szájában, s mintha rágta volna. Tényleg csak ennyi kellett?
Hiszek a módszerben, nem egy mozgásban elmaradt/lusta baba egy-két (pár) kezelés után kúszni, mászni, járni kezdett (de látom Rebus fejlődését is), miért ne működne a szájban is?!
Utolsó kommentek