A papír formátumhoz már öreg vagyok, az írásom csúnya, a memóriám nem a régi. Miről fog szólni a blog? Rólunk, hogy végre, hosszú idő után két kis csoda (s)iker(ült).
...hogy a gyerek (általában a felnőtt fiúgyermek) ül az asztalnál és jóízűen falatozik? Az anyja pedig állára hajtva a fejét mosolyogva gyönyörködik a fiában.
Ma Rebus ült az asztalnál (nem az etetőszékben), villával a kezében önállóan falatozott. Én meg csak ültem mellette, néztem, néztem és mosolyogtam. Olyan "nagylány" már. Nagy asztalnál, önállóan, jó étvággyal evett.
(Janka eközben még aludt. Ebéd nélkül feküdtek le délben.)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek