Szeretjük a túrógombócot. Ma is az volt az ebéd. Sokan porcukorral és tejföllel eszik, de mi (családilag, s ez az unokahúgom szerint genetikus) vaníliasodóval szeretjük. El is készült minden időre, pedig a lányok is besegítettek: széken állva kaptak egy-egy gombócot, azt formázgatták. Ebéd: leves, majd jön a gombóc és a sodó. Mit ad isten, ilyen még nem történt velem, a sodó elveszítette sűrűségét, s szinte folyt. Sebaj, megesszük így is. Szedtem a lányoknak a gombócot, locsoltam a sodóval, amikor is Rebi megszólalt:
- Vííííííííííz-s a folyékony mártásra mutatott.
Hát igen, a gyerekek őszinték, ami a szívükön, az a szájukon.
S ebben az esetben igaza is volt.:)
Utolsó kommentek