Ma reggel is nehezen hagytam el az ágyat. Pedig a lányok megint csak 4 körül keltek, ennek ellenére 1-től folyamatosan vagy az órát, vagy a lányokat figyeltem, kelnek-e már.
Biztos azért is voltam ilyen nyugtalan, mert a nőgyógyászhoz kellett visszamenem kontrollra. Úgy volt, hogy visszük a lányokat is, így jól ki kellett számolni, hogy mikor legyen a fürdés, kaja stb. Végül úgy döntöttünk, elmarad az első bevetésük, maradtak itthon a nagymamával. Épp vettem a cipőmet, amikor szól a telefon. Malvina volt -a doki ideiglenes asszisztense-, szólt, hogy a dokit szüléshez hívták. Adott egy későbbi időpontot. Akkor már mosolyogtam. Épp tegnap beszéltük anyuval, hogy eddig még mindig volt rendelés, sosem futottam bele egy szülésbe. Hát kellett nekünk az ördögöt a falra festeni. Mondtam is anyunak és L.-nak, figyelje meg, ma már nem kell mennünk, főleg, ha olyan gyors szülés lesz, mint az enyém. Talált. Újabb telefon, újabb időpont holnapra.
Fél órája kipróbáltam (Siva elbújhat mögöttem), milyen egyedül a két gyerekkel: peluscsere, kajamelegítés, egyik a pihenőszékben, másik az ölemben, dupla etetés, büfi egymás után..bömbi...Hát nem lesz könnyű, de menni fog.Remélem.
Utolsó kommentek