Két zűrös nap után a mai naptól sem vártam semmi jót. Tévedtem. A nők összekapták magukat. (És én is.) Jutott idő rendes nyugodt ebédelésre, mosásra, teregetésre, sétára is. És még egy délutáni szunyókálás is belefért. Igaz, ehhez volt egy hálótársam is Janka személyében. Rebeka sem a kiságyában aludt, hanem a pihenőszékben. Úgy voltam vele, ha már ott nyomta el az álom, akkor maradjon is ott. Egyszer ugyan felébredt, de vissza is aludt. Így kb. egy-másfél órát aludtak.
L. korábban ért haza. Gyorsan kaptam magamat és a lányokat, L. meg a verdát, és uzsgyi sétálni. Az sem érdekelt, hogy 4 óra elmúlt, és lassan sötétedik.
Egyik kolléganőm a közelben lakik. Már régóta szeretné megnéznia lányokat, de vagy ő volt beteg, vagy a suliban keringett valami nyavalya, amit nem akart elcipelni hozzánk. Fekhívtam, otthon van-e, mert akkor lejöhetne megnézni a lányokat. Már ami a bundazsákból látszik belőlük.
Juli és férje épp a nőket csodálták, amikor megállt egy nő mellettünk. Szerintem azt gondolta, hogy ingyen gyereknézés van, aki arra jár bekukkanthat egy kicsit.
És megkaptam életem első ikres dumáját (már vártam):
- JÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉ ikrek?
- Igen. (Á,dehogy, a szomszéd gyerekét is lehoztam sétálni)
- Fiúk?
- Nem, lányok.(Nem tudom, mit gondolt. Azért a piros verda, a piros bundazsák elég csajos darabok)
- Hány évesek? Egy?
Itt már majdnem röhögtem, mert nem nagy kunsz megkülönböztetni az egyéves gyereket a 2.5 hóstól, még akkor sem, ha csak a fejük látszik ki.
- Biztos drága volt a kocsi. Volt vagy 10 000, nem? Vagy 20 000?
Itt egymásra néztünk Péterrel, Juli férjével. Nem sok kellett hozzá, hogy ki ne törjön belőlem a nevetés. De ráhagytuk, hogy 20 000 és beszélgettünk tovább. Még valamit magyarázott, majd odébb állt.
A nap krónikája képekben:
Reggeli móka anyáék ágyán
Janka anyaszaggal alszik
Rebeka eközben Udvaros Dorottyát püföli
Nem lehet elég korán elkezdnei az olvasást
Eközben Janka lustizik
Jó tesvérek...(elfáradtunk a nap végére)
Utolsó kommentek