Emlékszem, mikor kiderült, két kislány lapul a pocakomban, L. "felháborodva" tette szóvá, hogy akkor neki ki fog segíteni. Megnyugtattam, hogy ismerek olyan lányos családot, nem is egyet, ahol az egyik lány szívesen szerel-fúr-farag, úgyhogy ne aggódjon, van remény.
No, ez csak ezért jutott az eszembe, mert már elég régóta igazi kis segítőim a lányok a háztartásban. Janka szívesen jön, ha a mosógép ki-be pakolásáról van szó. Rebi ilyenkor vagy kitúrja a tesót, vagy megmarad a ruharázogatásnál.
A teregetés sem gond már. Kiborítom nekik a csipeszeket, s míg a lányok molyolnak, addig én felteszem a szárítóra a ruhákat. Ők meg -kérésre- adogatják a csipeszeket.
Ha "elkiáltom" magam, hogy megyünk porszívózni, Rebi fut a fürdőszobába, s bőszen mutogat a mosdó alatti szekrényre. Ott lakik a porszívó. Kérésre megmutatja, honnan vegyem elő a csöveket, hova dugjam a dugvillát. Műszaki érdeklődésű a lány, úgyhogy L-nak sem kell félnie, lesz segítsége. Amikor meg végeztünk a porszívózással, megint csak Rebi (általában ilyenkor is félretolja Jankát), betolja a fürdőszobába a porszívót.
Tegnap a portörlésbe is bevontam őket. Kaptak egy-egy papírtörlőt, s azzal mímelhették ezt a nemes tudományt a tévéállványom.
Janka a mosogatógép kipakolásánál is szívesen segítene, ha hagynám. Meg Rebi is. De nem hagyom, mert a mosogatógép ajtaját nem két csaj súlyára tervezték.
S még mielőtt valaki a GYIVI-hez rohanna, tisztán szórakozásból tesznek-vesznek körülöttem. Semmi kényszer, csak játék és móka.
Utolsó kommentek