Anyukám mesélte, hogy kiscsoportos ovisként egyik este kijelentettem, ne készítse ki többé a ruhámat, majd én választok magamnak. Állítólag nem nagyon fogtam mellé soha.
Ha ezt családi hagyományként kezelem, akkor Janka most folytatja. Ma már a sokadik reggel volt, hogy megállt mellettem miközben a ruháikat készítettem ki, kivett egy felsőt, s nem engedte el. Konkrétan jelezte, hogy ezt szeretné felvenni. (Maga elé tette.) Mivel még csak a nadrág volt a kezemben, s nem tartottam rossz választásnak a felsőt (a nadrághoz is passzolt), hagytam, hadd legyen úgy, ahogy akarja.
Tiszta nő. S ha hihetünk a nagymamai elbeszélésnek -és miért kételkednénk-, akkor az anyját is beelőzve vált ruhaválasztóvá.
Utolsó kommentek